Körömrágás - Rossz szokás, kényszercselekvés?

- Minek a jele az állandó körömrágás?

- Az állandó, kóros körömrágás (onychophagia) éppúgy a kényszerbetegségek sorába tartozik, mint a kóros hajtépegetés (trichotillomania). Előfordulásával, megfigyelésével, és szakszerű gyógyításával az utóbbi 10-12 évben foglalkoznak központi szakmai kérdésként a pszichiáterek és a pszichoterapeuták. Sok esetben fel sem merült a pszichiátriai betegség gondolata, melynek hátterében nemcsak a tudatlanság, hanem a megbélyegezéstől való félelem is állt. A stigmatizációtól való rettegés miatt, jobb volt, ha nem derült ki valakiről, hogy az addig csak rossz szokásnak tartott túlzott cselekvéssor gyógyítandó betegség. A kóros tünetek kialakulása általában 10 és 30 életév között kezdődik, mely fokozatosan egyre intenzívebb lesz, s megfelelő szakellátás nélkül további egészségi, és életviteli problémák talajává válik. A kórós körömrágás elsősorban a szorongás megszüntetésének egyik módja lenne, azonban nem ez történik, épp ellenkezőleg a szorongás fokozódik, s gyakran más pszichiátriai tünetekkel is társul.

- Tehát lelki okai vannak a körömrágásnak?

- Igen. A kényszerbetegségek csoportjában alapvetően két típusú helyzetet különítünk el: ezek a kényszergondolatok, és a kényszercselekvések. A körömrágás az utóbbi csoport egyik tünete.

- Mettől kezdve számit kórosnak a körömrágás?

- Ott kezdeném, hogy a köröm állapotát, és esztétikai küllemét egészséges körülmények között nem rágófunkcióval oldjuk meg, hanem magunk, vagy manikűrös segítségével ápoljuk, és sérülés esetén korrigáljuk. Ebből következik, hogy a körömrágással történő beavatkozás egyetlen esetben sem ésszerű, mert a fogak sokszor komoly sérülést eredményeznek a körmöt körülvevő bőr területén, különösen a köröm sarki pontjain. A kórosság fogalma azt jelenti, hogy valaki nem körömápolás céljából napi többszöri rendszerességgel, hanem - különösen súlyos esetben - szinte megállás nélkül, folyamatosan rágja a körmét.


- Tönkre teheti a körömrágás a körömágyat?

- A körömágygyulladás (paronychia) mint folyamat a körömsánc felől indul ki. Jelen esetben nem a körömrágás, hanem a kényszercselekvések esetén tapasztalható kórós kézmosás, tisztálkodási kényszer következtében a körömredő duzzadt lesz, majd ez elfajulhat a körömágy gennyes gyulladásáig, s a köröm harántbarázdákkal lesz teli.


- Hogyan lehet rajta segíteni?

- Mivel a kóros körömrágás betegség, feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni vele. A betegnek gyógyszeres kezeléssel kiegészített terápiára van szüksége. Ilyen problémákkal pszichiáter, klinikai szakpszichológus, (néha bőrgyógyász szakvéleményét is kikérve, a köröm állapotától függően) vagy pszichoterapeota foglalkozik.

- Miért nehéz leszokni a körömrágásról?

- Inkább az a kifejezést használnám, hogy hosszantartó, hiszen a beteg személyiségében bekövetkező változások időigényes folyamatok.


- Segít a műköröm a leszoktatásban?
- Abban az esetben, ha csupán rossz szokásról szó talán, de a visszaesés veszélye akkor is nagy. Azonban a kényszercselekvésnél, amikor már kóros körömrágásról beszélünk nem a köröm valódisága számit, hanem maga a cselekvéssor folyamata. Ez már nem egyszerű rossz szokás, hanem betegség.

- Ha valaki leszokott róla, vissza tud esni még egyszer?

- Igen. Ezért van szükség szoros kapcsolatra az orvossal, továbbá jól tervezett gyógyszeres és pszichoterápiára. A kényszerbetegség igen gyakran társul egyéb olyan pszichiátriai betegséggel, mint például a depresszió, a fóbia, a pánik, valamint a premenstruális időszak.

- Mit tegyen, aki le akar szokni a körömrágásról? És mit ne?

- Feltétlen forduljon szakemberhez, ne áltassa magát csupán az öngyógyítás sikerével.